Küzdelmek népe

Gyermekkora óta ninjának képezték. Felnőttként a létező legkeményebb kommandós kiképzések tették elit katonává. Azt hitte, mindenre felkészült.

Tévedett.

Mert arra semmilyen kiképzés nem készíthetett fel egy huszadik századi katonát, ami 1552 Magyarországán várt rá.

Gergely főhadnagy tudja, hogyan kell életben maradni akkor is, amikor minden rosszra fordul. Ismeri a fegyvereket, a harcászatot és a küzdelem kegyetlen törvényeit. Arra képezték ki, hogy harcoljon, ha kell, öljön – és mindenekelőtt túléljen.

Ám amikor egy megmagyarázhatatlan erő kiszakítja saját korából, és csaknem négy és fél évszázaddal a múltba repíti, egyszerre minden szabály megváltozik.

Nincsenek rádiók. Nincsenek helikopterek. Nincs a látóhatáron felmentő sereg. Modern fegyverei félelmetes erőt jelentenek – de minden egyes kilőtt töltény olyan, amelyet soha többé nem pótolhat.

És közeledik a török hadsereg.

Egy kegyetlen és számára idegen korban rekedve Gergely egy olyan ország küzdelmének kellős közepén találja magát, amely a puszta fennmaradásáért harcol. Miközben megpróbálja felfogni, hol – és legfőképpen mikor – van, útja hamarosan Eger várába vezet: egy megtépázott végvárba, amely a világ egyik leghatalmasabb haderejének útjában áll.

A falakon belül alig kétezer védő készül szembenézni a sokszoros túlerővel. Katonák és parasztok. Nemesek és kézművesek. Férfiak, asszonyok és gyermekek. Tudják, hogy talán soha nem érkezik segítség. Tudják, hogy a falak talán nem tartanak ki.

És mégsem hajlandók megadni magukat.

Köztük vannak azok a férfiak, akiknek neve örökre bevonul a magyar történelembe: Dobó István, Mekcsey István és Bornemissza Gergely. Számukra a titokzatos, fekete ruhás idegen olyan tudással, képességekkel és fegyverekkel rendelkezik, amilyenek létezését elképzelni sem tudták. Gergely számára azonban ők többé már nem egy történelemkönyv szereplői. Élő emberek. Barátok. Bajtársak. Emberek, akik vérezhetnek és meghalhatnak.

Miközben a török ágyúk darabokra tépik a vár falait, és támadók újabb és újabb hullámai kapaszkodnak fel a romokon, Gergelynek egyesítenie kell a huszadik század hadviselését a tizenhatodik század fegyvereivel, leleményességével és minden képzeletet felülmúló bátorságával. De egy csata esélyeit megváltoztatni egy dolog.

Megváltoztatni a történelmet – egészen más.

És minél tovább marad a múltban, annál nyugtalanítóbbá válik egyetlen kérdés:

Azért került oda, hogy tanúja legyen a történelemnek – vagy azért, hogy megváltoztassa?

Aztán a vér, a tűz és a pusztítás közepette történik valami, amire semmilyen katonai kiképzés nem készíthette fel. Talál valakit, akiért érdemes maradnia. Akiért érdemes harcolnia. Talán még meghalnia is.

A Küzdelmek népe nagyszabású történelmi kalandregény, amelyet Eger 1552-es ostromának legendás eseményei ihlettek. Valós történelmi személyek és megtörtént események találkoznak benne sodró katonai akcióval, időutazással, humorral, barátsággal, önfeláldozással és egy felejthetetlen szerelemmel. Történet hétköznapi emberekről, akiknek a lehetetlennel kell szembenézniük – és arról, mivé válhat az ember, amikor már nincs hová hátrálnia. Reményről, amikor már semmi ok nem maradt a reményre. És egy modern harcosról, aki tudja, hogyan kellene alakulnia a történelemnek – de neki kell eldöntenie, mennyit hajlandó kockára tenni azért, hogy maga is részévé váljon.

Eger védői nem azért harcoltak, mert azt hitték, nem halhatnak meg.

Azért harcoltak, mert mögöttük volt minden, amit nem voltak hajlandók elveszíteni.

A falakon kívül álló hadsereg könnyű győzelemre számított.

A történelem arra emlékszik, ami helyette történt.